A biztosítási szektor minden év elején izgatottan várja az összesítéseket arról, mekkora költséggel zárult az elmúlt év. A Német Biztosítók Szövetsége (GDV) legújabb adatai szerint a németországi katasztrófa- és időjárás károk 2022-ben 4,3 milliárd euróra becsülhetők. Ezen adat alapján a 2022-es év a korábbi évek viszonylatában átlagos évnek tekinthető.

Magas infláció, növekvő építőanyag és alapanyag árak, emelkedő munkadíjak, száguldó energia költségek. Ki ne hallotta volna ezeket a kifejezéseket az elmúlt időszakban, akár naponta többször is. De vajon ki gondolt arra, hogy mindez a lakásbiztosítását is érintheti? Mit kell tenni, hogy lakásunkat, házunkat érő jelentős káresemény esetén ne szembesüljünk drámai következményekkel?

Bár január elsejétől az autósoknak nem muszáj maguknál tartaniuk az autó forgalmi engedélyét és a jogosítványt, baleset esetén továbbra is meg kell adniuk a kárrendezéshez szükséges adatokat – hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Sokszor előfordul, hogy egy ügyfél káreset bekövetkezésekor szembesül azzal, hogy nem volt eléggé körültekintő és kellően gondos az értéktárgyait illetően. Persze az ember nem lehet minden pillanatban teljes mértékig elővigyázatos, de hozhat olyan döntéseket, amelyek által értékei biztonságba kerülhetnek.

Nem ritka jelenség az építőiparban, hogy egy káreset során eltűnnek, vagy az eljárás alatt csődbe mennek a károkozók, így biztosítás híján még érvényes bírósági ítélet birtokában sem juthatnak pénzhez a károsultak. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ezért újra indítványozta az építőipari felelősségbiztosítás kötelezővé tételét, amivel számos pozitív változás indulhat el a szektorban.